• Minősítő
• Hatalomra irányuló
• Elragadják az indulatai
• Agresszív, bántó
• Tudja, hogy mi a helyes mi nem az, és persze tökéletesen látja a helyzetet
• Fenyegetőző
• Másokat vetélytársaknak lát
• Azért ő is megpróbálja elmondani, mit érez és mit szeretne, de közvetetten és ügyetlenül teszi

2. A zsiráf

• Az együttműködés jelképe, mert:
  • a legnagyobb szívvel rendelkező szárazföldi állat
  • hosszú nyaka megfelelő távolságtartást és áttekintő képességet biztosít neki
• Tudatában van annak, hogy minden tettünk és tétlenségünk hátterében valamilyen szükséglet áll
  • Ez segít, hogy ne torolja meg a sakál szavait, hanem együttérzéssel közelítsen felé is, és saját magához is.
• A négy lépést alkalmazza, hogy megértse önmagát és másokat is, így pontosabb képet alkotva arról, hogy milyen érzések és szükségletek szabnak irányt az emberek tetteinek.

„- Rosszul érzem magam, ha ilyen gyorsan vezetsz.
– Félsz, hogy valami baj történik?
– Igen, egy kicsit aggódom – és ilyen sebességgel a tájat sem tudom élvezni. Kérlek, menjünk egy kicsit lassabban!
– Rendben! Igazából én is örülök, hogy autókázhatunk egy kicsit. De még mindig feszült vagyok a munkám miatt. Mit szólnál, ha megállnánk ott, annál a vendéglőnél, és innánk egy kávét a teraszon?
Remek ötlet!”

Ugye, milyen jó lenne, ha így történnének a beszélgetéseink?

A négy lépés, a híd

1. Megfigyelés – minősítés nélkül
   1. Miért kezdeményezem a beszélgetést, mire reagálok
   2. Ahelyett, hogy: „Már megint elkéstél!” 🡪 „Húsz perccel a filmkezdés után érkezel.”
2. Érzés – értelmezés nélkül
   Ahelyett, hogy: „Úgy érzem, mellőz a főnököm” 🡪 érezhetek pl. ijedtséget, örömet, megindultságot, csalódást, zaklatottságot vagy bánatot
3. Szükségletek – haditervek nélkül
   1. Milyen szükséglet, milyen igény áll az érzés mögött?
   2. pl. ahelyett, hogy: „Holnap szeretnék egyet kirándulni” 🡪 „Pihenésre van szükségem”
4. Kérés – követelés helyett
   1. Minél pontosabban megfogalmazva, hogy az adott pillanatban mit szeretnék
   2. Lehet rá nemet mondani
   3. Pl.: „Kirámolnád, kérlek, a mosogatógépet?”

Ide-oda lépegető tánccá válik kommunikációnk aközött, amit tapasztalunk, érzünk, igénylünk és kérünk, és aközött, amit a másik ember tapasztalt, érez, igényel, és kér.