A szavak ablakok vagy falak - Avagy mi az az együttműködő kommunikáció?

2022.09.02.

– Szőcs Henrietta

Pszichészet - A szavak ablakok vagy falak - Avagy mi az az együttműködő kommunikáció?

Szerinted oké, hogy:

  • időnként elszakad a cérna és ki-kitör az indulat?
  • a beszélgetések olykor kínossá, nehézkessé, fárasztóvá válnak, vagy feloldhatatlan nézeteltéréshez vezetnek?

Elvégre van, amiben nehéz dűlőre jutni, nem?

 Képzeld el:
  • A legjobb barátod szemrehányást tesz neked… és te nem betegszel bele!
  • Vagy esetleg:
    • Csalódott és rosszkedvű vagy valami miatt, és tudsz róla úgy beszélni, hogy a párod megértsen!

Elég jó lenne, ugye? Az együttműködő kommunikációval ez nagyon is lehetséges!

Mi az az együttműködő kommunikáció?
 
Marshall Rosenberg kifejlesztett egy négy egymást követő lépésből álló folyamatot, amivel elmondhatjuk, hogyan érezzük magunkat, és mire lenne szükségünk ahhoz, hogy jobban legyünk. Ez a módszer hatékony kommunikációs eszköz, melynek kulcsa az önmagunkkal és a beszélgetőpartnerünkkel való együttérzés.
 
„Olyan módszer, amely felébreszteni bennünk az együttérző, megértő és együttműködő énünket. Ebből adódóan, a másokhoz fűződő szívélyes viszony révén, úgy tudjuk kezelni és megoldani a nézeteltéréseket, hogy az mindenkinek javára válik.”
– Serena Rust
 
Megkülönböztet kétfajta beszédstílust:
1. A sakál
  • Minősítő
  • Hatalomra irányuló
  • Elragadják az indulatai
  • Agresszív, bántó
  • Tudja, hogy mi a helyes mi nem az, és persze tökéletesen látja a helyzetet
  • Fenyegetőző
  • Másokat vetélytársaknak lát
  • Azért ő is megpróbálja elmondani, mit érez és mit szeretne, de közvetetten és ügyetlenül teszi

2. A zsiráf

  • Az együttműködés jelképe, mert:
    • a legnagyobb szívvel rendelkező szárazföldi állat
    • hosszú nyaka megfelelő távolságtartást és áttekintő képességet biztosít neki
  • Tudatában van annak, hogy minden tettünk és tétlenségünk hátterében valamilyen szükséglet áll
    • Ez segít, hogy ne torolja meg a sakál szavait, hanem együttérzéssel közelítsen felé is, és saját magához is.
  • A négy lépést alkalmazza, hogy megértse önmagát és másokat is, így pontosabb képet alkotva arról, hogy milyen érzések és szükségletek szabnak irányt az emberek tetteinek.
 
 „Zsiráfnyelven” így hangzik egy beszélgetés:
 

„- Rosszul érzem magam, ha ilyen gyorsan vezetsz.
– Félsz, hogy valami baj történik?
– Igen, egy kicsit aggódom – és ilyen sebességgel a tájat sem tudom élvezni. Kérlek, menjünk egy kicsit lassabban!
– Rendben! Igazából én is örülök, hogy autókázhatunk egy kicsit. De még mindig feszült vagyok a munkám miatt. Mit szólnál, ha megállnánk ott, annál a vendéglőnél, és innánk egy kávét a teraszon?
Remek ötlet!”

Ugye, milyen jó lenne, ha így történnének a beszélgetéseink?

A négy lépés, a híd

  1. Megfigyelés – minősítés nélkül
    1. Miért kezdeményezem a beszélgetést, mire reagálok
    2. Ahelyett, hogy: „Már megint elkéstél!” 🡪 „Húsz perccel a filmkezdés után érkezel.”
  2. Érzés – értelmezés nélkül
    Ahelyett, hogy: „Úgy érzem, mellőz a főnököm” 🡪 érezhetek pl. ijedtséget, örömet, megindultságot, csalódást, zaklatottságot vagy bánatot
  3. Szükségletek – haditervek nélkül
    1. Milyen szükséglet, milyen igény áll az érzés mögött?
    2. pl. ahelyett, hogy: „Holnap szeretnék egyet kirándulni” 🡪 „Pihenésre van szükségem”
  4. Kérés – követelés helyett
    1. Minél pontosabban megfogalmazva, hogy az adott pillanatban mit szeretnék
    2. Lehet rá nemet mondani
    3. Pl.: „Kirámolnád, kérlek, a mosogatógépet?”

Ide-oda lépegető tánccá válik kommunikációnk aközött, amit tapasztalunk, érzünk, igénylünk és kérünk, és aközött, amit a másik ember tapasztalt, érez, igényel, és kér.

Pszichészet

Pszichológusi szakmai közösség

Rendelőnk

1136 Budapest, Tátra u. 24., 1. emelet/3., 5-ös kapucsengő